CARE – Egyetemes Tervezés
Az Egyetemes Tervezés (Design for All, Universal Design) fogalma és rendszere először a XX. század közepén, az USÁ-ban került kidolgozásra. A fogalmat Ronald L. Mace építész alkotta meg, kifejlesztve egy olyan proaktívan segítő és alkalmazkodó tervezési metódust, mely a lehető legszélesebb társadalmi réteg számára hoz létre termékeket, szolgáltatásokat, létesítményeket.
A Mace segítségével megvalósult Észak-Karolinai Egyetemes Tervezés Központ szerint az egyetemes tervezésnek 7 alapelve határozható meg:
- Méltányos és egyenlő használat (hasznos és eladható termékek, létesítmények, szolgáltatások a legkülönbözőbb képességű emberek számára: ép és fogyatékossággal élő embereknek is)
- Rugalmasság a felhasználásban (alkalmazkodik a különböző felhasználói képességekhez)
- Egyszerű és intuitív (könnyen értelmezhető megoldások előzetes tapasztalatok feltételezése nélkül)
- Érzékelhető információ (mindenki számára a saját értelmezhető platformján)
- Nagy hibatűrő képesség (kockázatok és azok ártalmainak minimalizálása a használat közben)
- Kis fizikai erőfeszítés igénybevétele (minimális erővel, könnyen kezelhető megoldások létrehozása)
- Hely és tér a megközelítéshez és a használathoz (tekintet nélkül a fizikai képességekre, illetve figyelembevéve az esetleges segédeszközök méreteit)
A Játéknap: CARE szakmai feladataiban kötelezően alkalmazza az alapelveket.
Játszóeszközök tervezésénél elengedhetetlen az eszközök környezettel együtt való tervezése- az inkluzív megoldások megkövetelik többek között, hogy a fő bejárási és a játékok elérési útvonala akadálymentes kialakításúak legyenek mind a használók, mind pedig kísérőik számára (kerekesszékes útvonalak és manipulációs terek). De nemcsak a mozgássérült gyermekek igényeire, hanem a látás-, hallássérült, autizmussal és értelmi fogyatékossággal élő gyermekek igényeire is tekintettel kell lenni a tervezés során- mely igényeket mindig az előzetes felmérések során kell pontosítani, és mint tervezési feladatot rögzíteni. Az Egyetemes Tervezés megkívánja továbbá, hogy a speciálisan akadálymentes kialakításokat csak szükséges mértékben alkalmazzuk, inkább a mindenki számára variábilisan biztosított megfelelő használat megvalósíthatósága az elsődleges szempont. A használati és védőtereknek, csakúgy, mint minden eszköznek és kiegészítőnek természetesen ki kell elégíteni a vonatkozó szabványokat és javasolt betartani és figyelembe venni a nem kötelező érvényű ajánlásokat egyaránt. (MSZ EN 1176:2018 „Játszótéri eszközök és talajok” szabványsorozat; PD CEN/TR 16467:2013 „Playground equipment accessible for all children” Technical Report és az ADA irányelvei)
Egyetemesen tervezett, befogadó játszótér- Budapest, Mexikói úti Mozgásjavító Intézet, tervezte és kivitelezte a Játéknap Kft.,
tervező: Kovács Blanka Csenge, Méhes Hajna Csilla
Kültéri installációk és bútorok tervezésekor kiemelten fontos, hogy igényes, és akadálymentesen megközelíthető terek (vezető és taktilis elemek kialakítása a használati pontokhoz, segédeszközökkel járható burkolatok) vezessenek a mindenki számára egyenlő használatra tervezett elemekhez. (OTÉK, Étv.)
Kültéri installáció- variábilis kialakítás, multifunkcionális használat- Loop termékcsalád, Játéknap Kft., tervező: Cséffay Alexandra