Alapvető játszótéri játékelem a gyermekek limbikus rendszerének fejlesztésére. Az állványra szerelvényezhető: alumíniumbetétes laphinta lánccal és/vagy biztonsági bébihinta lánccal, mely hintákhoz szintén szükséges az MSZ EN 1176:2018 szabvány szerinti megfelelőség.
NF-1520 Kétállású hintaállvány
Tovább az árajánlathoz- Termékleírás
- Felhasznált alapanyagok
- Súly
- A játék mérete
- Ajánlott korcsoport
- Esésmagasság
- Esési tér
- Szerkezeti rajzok
- Telepítési útmutató
Felhasznált anyag:
A vázszerkezet porfestéssel színezett 60*80-as fém zártszelvényből készül, amely egyben a betonozható rész és keresztgerenda is.
Felületkezelés:
Az alkalmazott felületkezelő anyagok környezetbarát, tartós bevonatot biztosítanak, UV sugárzásnak ellenállnak, mérgező anyagokat nem tartalmaznak.
Szerkezeti elemek rögzítése
A különösen nagy igénybevételnek kitett szerkezeti elemeket átmenő kapupánt csavarozással, illetve hatlapfejű csavarokkal rögzítjük, ahol szükséges. Ezen csavarokat mindenhol polietilén, UV-stabil csavartakaró védőkupakokkal látjuk el, ahol azok a játék síkjából kiállnak.
180 kg
H 3707 mm, Sz 2690 mm, M (talajtól): 2391 mm
2-14 éves kor között
1300 mm
Esési tér szintetikus burkolattal: 3000 mm x 7000 mm (gumiszegéllyel) esetén, 21 m2
Esési tér szóródó anyaggal: 3000 mm x 8000 mm, 24 m2
A játék rögzítése a színes porfestéssel felületkezelt fémlábak betonozásával történik. A tartólábak betonozásánál figyeljünk arra, hogy a talajszinttől legalább 20cm-rel lejjebb fejezzük be a betonozást (lásd Talajábra), és a beton alapos tömörítése után alakítsuk ki az ütéscsillapító felületet.
A talajszintet jelölés mutatja a lábazaton. A Kétüléses hintaállványhoz választott hintaülőke szerelvényezésénél ügyeljünk arra, hogy a hinta keretének alja és a talaj között 40 cm távolságot hagyjunk. Az eszköz legnagyobb esésmagassága 1 m felett van, így ütéscsillapító felület kialakítása szükséges az esési tér alatti ütközési felületen. Ez lehet természetes szóródó anyag (homok, gyöngykavics, fakéreg) vagy szintetikus felület (gumi, műfű).
Az ütéscsillapító felület kialakításánál ügyeljünk arra, hogy szintetikus burkolattal történő borítás esetén a 7000 mm-es hossz végétől 500-500 mm akadálymentes szabad tér legyen mindkét irányba; előre és hátra egyaránt, mely szabad tér, minimum termett talaj legyen. Ez azt jelenti, hogy a 7000 mm-es hosszúságú szintetikus felület vége nem zárható le beton-, és faszegéllyel, illetve semmilyen más egyéb kemény anyaggal sem.